Az a helyzet, hogy találtam egy videót, amit egyszerűen muszáj megosztanom mindenkivel! Ajánlom a sorozatbuziknak ;) Kész Kánaán!

(Az elmúlt időszakról a suli végeztével kommentálok majd...)

... mondhatjuk így is. Szerintem csak érettségi. Amúgy az idézet a mai napi horoszkópomból származik. Mindenesetre nem izgulok és ez nem csak önámítás, ugyanis tegnap lefeküdtem 10 percre aludni, hogy utána még tanulhassak frissebb aggyal. Hát nem nem bíram felkelni?! Mi lett a vége? Aludtam reggelig... 13 órát egyhuzamban. Tehát úgy vélem, aki izgul, az nem tudna ennyit aludni vagy nálam így jön ki :D Egyébként máskor sem szoktam magamtól ideges lenni, csak a többiek idegessége szokott átragadni rám. Ez van. Remélem ma nem fog.

Jujjj, tegnap fürödtem idén először a tóban!! Annyira finom volt!! Ki se akartam jönni :)) De ki kellett. És annyira jó volt úúúszni! Nagyon hiányzott.

Hétvégén szorgosan tanulgattam. Vasárnap a szokásos évi hőlégballon-felvonulás is megvolt :) Este meg kikapcsolódásképp Good Will Hunting-ot néztem. Hétfő is laza volt, habár a drága multisok miatt folyton körbe kellett menni, de remélem megérte. Kíváncsi vagyok hogy sikerült az írásbelijük. Negyedik óra után meg osztályszinten leléptünk, mert mentünk moziba, amit még sulinapon nyertünk. Megnéztük a 23-as számot!! Ajánlom, meglepően jó film. ;) Azóta mindenből kiszámoljuk a 23-at (csak nehogy az érettségimet is azzal írjam tele). Megállapítottuk, hogy Szasza az abszolút gyilkos (túl sokszor jött ki nála a 23).

Ma meg... ma van a névnapom... ma érettségizem. Sikerülni fog! >:D Csak fel kéne ébredni...

Néhány bíztató szó magamnak:

 

Úgy alakult, hogy nem írtam, de ez gondolom feltűnt. Most se szándékozom hosszabban és mélyebb témákat feszegetve mesélni. Sok dolog történt, sok élvezetes és remek dolog, de ninc skedvem leírni. Viszont! Ma kalandoztam a világhálón és ráleltem egy nagyon régi kedvenc klippemre, még pisis koromból. Na igen, de kiderűlt, hogy a különböző klippek egyetlen történetté kovácsolódnak össze. Nyomozni kezdtem míg végre meg eltt az összes rész, amit most nagy nagy örömömre megnézhettek! ^^ Jó szórakozást! ;)

A dalokat szólgáltatja: Daft Punk
Elhangzott dalok listája sorban:

Megvolt az osztálykirándulás. Ettünk, ittunk, kirándultunk, fürödtünk, de leginkább utaztunk. Jó volt, kellemes, nyugis, csak az idő volt rossz és hogy sokat kellett utazgatnunk egyik helyről a másikra. A tanárok is jó fejeke voltak, csak a gatyánk is ráment az egészre. Voltunk az egri várban és a miskolctapolcai barlangfürdőben. Nem volt teljes az osztálylétszám, de így is jó volt.
Első este Zita bekattant és mindenkinek kivasalta a haját szögegyenesre, úgyhogy mindenki emo-s lett XDDD !! Poén volt. Aztán megálmodtam, hogy milyen hajam lesz...

Úgy volt, hogy ma megyek fodrászhoz és mentem is, csak mint kiderűlt anyu vágásként iratott be, amit meg én kitaláltam 4-szer annyi időbe telne. Persze dolga volt a csajnak, így elnapoltuk az esedékes átalakítást keddre. Pedig már úúúgy beleéltem magam :( Dühö voltam nagyon, most már inkább csalódott.

Kedd!! Jön Hajnóca és partizunk!! ^^ Drágaszágomnak aznap lesz a szülinapja! Előre is sok boldogságot neki!!! :))

Holnap meg megyek Máté Péter emlékkoncertre, Székesfehérvárra anyuékkal. Jóóóó leeeszz!! :DD Hétfőn meg Oltári srácok!! Csak bírjam energiával ;)

Zenetéren: leszedtem új Natasha Bedingfield albumot, ami kissé lagymatag, de van egy-két jó szám rajta; Starsailor összest is begyűjtöttem, nem rossz :)

Anime: megnéztem mind a 4 db Inuyasha filmet, értékelés: a rajz egyre egyszerűbb, gnómabb, csúnyább, viszont a sztorik jók! Habár nem a sorozat folytatása egyik sem, inkább különálló részek. Leginkább szerelmi szempontból a 2. filmet ajánlom, míg családi kapcsolatok szempontból a 3.-at. Igen, ez a kettő tetszett. Csak tudnám, hogy mihez kedzek ezek után?! Talán Grey's Anatomy első évadot nézek... Majd meglátjuk! :D

Felfedezést tettem, ami szerint részemről a péntek 13 szerencsés, míg a kifordított ruhadarab nem. Igen. Ez így van. Elvégre ma nem jött össze a fodrász.

"Az egyik éjszaka egy meleg betörő járt nálunk. Betört és átrendezte a bútorokat."
/Robin Williams/

A vándorló palotát néztem... megint. Nagyon szeretem ezt az animációs filmet, de eddig talán egy olyan emberrel találkoztam, akinek tetszett. Nem értik, nem szeretik. Vagy csak én vagyok túl gyerekes... túl érzelgős... vagy túl elvont. Nem tudom, de nem az első eset, hogy ezt érzem. Elfáradtam, rettenetesen. Inkább már csak hallgatok és dühöngök magamban.

Telnek a napok és én is telek :D Nah, de most végre egy kis diétára fogtam magam és eddig egész jól megy! (nem ma kezdtem :P) A suli is laza, folyton csonka hetek vannak és ennek örömére szombaton is volt suli, habár csak ballagás. Túléltük... és jövőre mi jövünk :S Egyre közeledik... Viszont! úgy néz ki, hogy nem Kiss Jancsisként ballagok majd, hanem ELTE-sként. Hogy miért? Még csak kósza híreket hallottunk egy-egy tanár elejtett szavaiból (amit ügyes kombinálássl összerakott az osztály), de lesz majd hivatalos helyzettudósítás is. Szóval, valószínűleg megszűntetik az általános részét a sulinak, csak a középiskola marad és az is ELTE-gyakorló lesz, vagyis jönnek majd a kistanárok rajtunk gyakorolni, ami az érettségi előtt nem éppen a legjobb ötlet. Aztán voltak afféle kósa hírek, hogy negyven tanárt lecserélnek a suliból, de erre az egyik tanárnő azt mondta, hogy nem fog megesni. Persze az biztos szerintem, hogy párat elküldenek, csak vajon kiket?! Izgalmas lesz a következő év, új érettségi pontrendszer, új suli, érettségi... Mindenesetre, ha ezek tényleg így lesznek, akkor remélem, hogy számít majd valamit az ELTE név.

Megkaptuk a német próbaérettséginket, amit csak úgy felmérésként írtunk meg és persze gyakorlásként. Kicsit talán túl könnyű volt, így négyes lett volna nekem. Persze majdnem mindenki kapott érte ötöst, mert 60% fölöttre a tanár ezt ígérte, szal ez most jó volt :)

Zajlik az élet és mint ahogy mindig, most is észre veszem magamon, hogy mennyire csapongó vagyok. Nagyon fura olykor külső szemmel vizsgálni a saját viselkedésemet. Fognak még dolgok történni velem...

Holnap megyek osztálykirándulni Egerbe, majd Miskolctapolcára. Izgi lesz és poén, szokás szerint ^^ Talán ez lesz a legjobb, hiszen már összeért az osztály, de majd meglátjuk :) Várom. Természtesen lesz utána beszámoló.

A hétvégre pihenőt adtam magamnak. Ideje volt egy kicsit. Az idő is segített, iszonyatos vihar, szakadt az eső, de gondolom mindenütt ez volt. Így tegnap mikor hazaértem, leültem Inuyashat nézni és... és vége. Végignéztem. 167 rész. Jó még van 4 film, de maga a sorozatnak vége. Egyelőre!! Mivel a kedves alkotók úgy hagyták abba, hogy lesz folytatása és olyan kósza hírt is hallottam, hogy még ugyanennyi részt szándékoznak készíteni. A remény hal meg utoljára. Érdekes, hogy mivel nem lett vége a történetnek, én se érzem, hogy valamivéget ért volna. Furcsa érzés. Mindenesetre most előjött az animemániám és éjjel-nappal csak aztokat nézném. De nem akarok a gép előtt ülni egész nap :( Majd meglátjuk! Ki tudja még, hogy mikor ülhetek le megint a gép elé!

Szedtem le Björk-öt és rájöttem, hogy szeretem, tetszik a zenéje, ezért is most az egyik albuma hallható a Miniampban! Ajánlom: Joga, Alarm Call.

Végezetül pedig éljenek az anyukák! De az én ANYUKÁM mindenképp! Boldog Anyák napját! (L)

Péntek este még szendvicseket gyártottunk Melindával, majd pikk-pakk Olaszországban, Velencében találtuk magunkat.

Na jóóó, azért nem volt ilyen egyszerű a dolog. Kezdjük ott, hogy hatkor keltünk és hétkor indult a nagy csapat (Marcell, Emese, Ákos, Melinda és én). Miután a 6-7 órás úton leírtuk Ákost hiúz-drukkernek, megérkesztünk Mestre-be, ahol a szállásunk volt. Egy szoba, öt ágy. Visszafogott, kicsi, de aludni pont jó volt. Ráadásul este kiderűlt számunkra, hogy ez a gettó, ugyanis - hogy finoman fejezzem ki magam - tele volt az utca csokifiúkkal :).

Na de az első nap. Délután megérkeztünk Velence elővárosába - ez Mestre -, majd bementünk vonattal Velencébe. Vaporetto-val végig hajóztunk a Grand Canal-on,

majd a Piazza San Marco-n szálltunk ki.

Láttuk a Sóhajok hídját és felmentünk a 60 méteres harangtoronyba. Ott megcsodáltuk Velencét és a környékbeli szigeteket felülről.

 

Majd ettünk incsi-fincsi olasz pizzát és császkáltunk a városban. Csodáltuk a szűk kis utcákat és lestük a ragazzikat ;). Este meglestük a kivilágított gondolákat és hajókat, majd hazamentünk alukálni. Nehéz éjszaka volt. Temérdek szúnyog ette halálra magát csodálatos magyar vérünkből. Előfordul, nem kellemes.

Második nap megreggeliztünk a kentauraknál és -hölgyeknél és ismét útra keltünk. A cél Murano volt.

 

 

Murano a muranoi üvegről híres, amit annak idején velencei kristálynak neveztek (ami szerintem szebb név, de ez egyéni szoc.prob.), csak hát kis önzőségből nem adták tudományuk hírét Velencének. Murano-ban egy üveggyárban láttuk, hogy hogyan készülnek a dísztárgyak (konkrétan itt egy ló készült), utána végignézhettük a kínálatot, ami egyszerűen meseszép volt!!

 

Ekkor történt az, hogy útjaink külön váltak és Melinda és én külön jártuk a városokat a "nagyoktól". Eleinte még Murano-ban bámészkodtunk, vásárolgattunk,

 

aztán egy bravúros vaporetto-választással kényelmesen áthajókáztunk Velencébe. Ott a Saint Elena résznél leszálltunk, ami Velence csücske. Megragadott minket a látvány, a rengeteg zöld liget és park.

 

Ezután elkeveredtünk egy focipályához, ahová éppen tartottak a szurkolók csapatokban, dalokat kántálva. Igazán hangulatos volt :), de nem maradtunk.

 

Mászkáltunk mindenfelé, kikerültük a nagyobb túristalátványosságokat, mert iszonyatos tömeg volt. Megebédeltünk tekerccsel (nem tudom a nevét, mi így hívtuk) az egyik vízparti lépcsőn, láttunk utcai előadókat és rendőri razziát.

 

Megrohamoztuk a Rialto-t és felvásároltunk mindent, ami élt és mozgott :DD!! Csipogtunk magyarokkal, majd este hazarobogtunk.

 

Harmadik nap. Megint a kentáknál reggeliztünk (ilyen igazán lehetne itthon is), majd hazafelé vettük az irányt. Út közben beugrottunk Grado-ba, ahol fürödtünk és kagylásztunk a tengerben.

 

Ebédeltünk és tényleg hazaindultunk. Ausztriában eltőrt az autó kipufogócsöve, de óriási, hihetetlen szerencsénkre megcsinálták és rendben hazaérketünk.

Nagyon élveztem, remek kis kiruccanás volt!! És szörnyű lesz visszatérni a hétköznapokba, a tanulásba... de már nincs sok!! Kitartás!

 

 Hová jutottunk?

Van úgy, hogy el kell menni... 

Rózsi és András duettje